Magunkról

 

 

A Királyréti Erdei Vasút hazán egyik legidősebb erdei vasútjainak egyike, mely az egykor 200 km-t meghaladó börzsönyi kisvasúthálózat egyik fennmaradt vonala. A Börzsöny legnagyobb medencéjének vizeit összegyűjtő Morgó patak völgyében halad a Duna-parttól Szokolya községen át Királyrétig. Királyrét szinte a hegység közepén van, a legszebb börzsönyi túrák kiindulóhelye.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kismaros

 

Elhelyezkedése, története

A falu a Dunakanyar közepén, a Börzsöny lábainál, a Szentendrei-szigettel és a Visegrádi vár-heggyel szemben fekszik.

A települést a XVIII. század első felében alapították a Németországból érkező bevándorlók. Az 1800-as évek lejére a lakosság száma már elérte a 200-250 főt. Először a szalagtelkes kétsoros főutca, majd a pincesor alakult ki. 1827-re épült fel a falu temploma. A zárt etnikumú lakosság a XX. század elejéig teljesen, 1945-ig részben megőrizte német anyanyelvét, szokásait és katolikus vallását. Az iskolában kétnyelvű (magyar, német) oktatás zajlott. 1889-ig jelentős volt a csemegeszőlő termesztése. Miután az 1800-as évek második felében megnyílt a Vác - Párkánynánai vasútvonal megnövekedett az üzemekben dolgozók és a felsőoktatásban tanulók száma. A fejlődéseket nagyban elősegítette az 1893-ban megépített erdei vasút (ekkor még csak ipari céllal… további részletek).

1966-ban Kismaroshoz kapcsolták a Börzsönyliget üdülőterületet, majd 1974 végén egyesítették Kismarost és (Nógrád)Verőcét Verőcemaros névvel. 1990. január 1-jével a két település ismét különvált Kismaros és Verőce településekre.

1992-ben megnyílt a sváb falumúzeum, illetve az új sportcsarnok.  1996-ban megalakult az önkéntes tűoltó egyesület és 2000-ben megnyitotta kapuit a teleház is. 

 

Látnivalók

Római Katolikus templom

Cím: Kismaros, Dózsa György utca 5.

A templomot 1827-ben építették és ma már műemlékként tartják nyilván. A templomban két XVII. századi barokk szobor (Zakariás és Erzsébet) és a külső falon az I. és II. világháborús emléktábla található.

 

Sváb Muzeális Gyűjtemény

Cím: Kismaros, Kossuth utca 21.

Az egykori népiskola épületében kapott helyet a mai Sváb Muzeális Gyűjtemény (korábban: Falumúzeum).

A múzeumról további információkért kattintson ide

 

Ciszterci nővérek monostora

A Szuttai-dűlőben található a Ciszterci Nővérek Boldogasszony Háza monostor.

 

 

Ajánlott: 

Programok és túrák Királyréten és környékén

 

 

 

 

 

 

 

Szokolya

Története

A „Szokolya” szó szláv eredetű, melynek jelentése „Sólyomfalva”. A település a korai Árpád-kori települések közé tartozik. Ezt bizonyítja a település határában található két földvár maradvány, a Pap-hegyi és a Várhegyi. A települést először 1186-ban, egy oklevélben említették meg. A falu 1560-as években áttért a reformátusvallásra. Az 1700-as évek elején nyitották meg a szokolyahutai vasbányát, ami 1792-ig üzemelt. A XIX. század elején több német család is letelepült. 1892-ben a birtok a porosz gróf Sierstropff Henrik birtokába került, majd egy évre rá megépítette a keskenynyomtávú vasutat (további részletek), mely az évek során számtalan alkalommal váltott tulajdonost.

 

Látnivalók

Református templom

1397-ben a templom az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. A torony kivételével 1856-ban teljesen lebontották és a jelenlegi hajót építették csak fel.

 

Szobrok és emlékhelyek

A templomban található műalkotásokon kívül a településen megtalálható Mányoki Ádám mellszobra és emlékszobája, a világháború áldozataira emlékező szobor, a Sárkányölő Szent György emlékmű és az ’56-os emlékfal.

 

Kacár tanya


Az egész tanyát - nevezhetnénk inkább gazdaságnak is - saját kétkezi munkával hozták létre sok év alatt. A tanyán található kenyérsütő kemence, széldaráló (a közelében egy kis tó), "talpasház" - benne egy kovácsműhely - kerekólak, juhhodály... és még sok minden. Egyebek közt egy pajta épület, ahol kézműves mesterségek is gyakorolhatók, nádból épített pásztorkunyhók.

Minden építmény természetes alapanyagokból készült (és készül): sárból, fából, szalmából, nádból, szénából, stb., hiszen a legfontosabb vezérlőelv számunkra a magyarság népi kultúrájának megőrzése, annak újratanítása és továbbadása gyerekeinknek, a következő generációnak. 
További információk

 

Szokolya híres festői

Mányoki Ádám
(Szokolya, 1673. – Drezda, 1757. augusztus 6.)

Mányoki János református lelkész fia. 12 éves kora körül a szülők Ádám fiukat Dölfer német tábornokra bízták, aki örökbe fogadta és magával vitte a braunschweig-lüneburgi hercegségben fekvő Cellébe, Németországba.

Lüneburgban és Hamburgban tanult. Hannoverben Andreas Scheitz, míg Párizsban Nicolas de Largillière tanítványa volt. Majd folytatott tanulmányokat Hollandiában is. 1703–1707 között udvari festő lett Berlinben. Itt főként Frigyes Vilmos trónörököstől kapott megrendeléseket.

1707-ben Rákócziné közvetítésével II. Rákóczi Ferenc szolgálatába állt. A fejedelem általa festett két legismertebb portréja közül az egyikkel még idehaza, 1708-ban készült el, a másik, melyen az Aranygyapjas rend jelvénye is megfigyelhető, már a lengyelországi emigrációban készült. Az előbbit ma a Nemzeti Múzeum, az utóbbit a Nemzeti Galéria őrzi. A fejedelem Franciaországba távozása után egy ideig még Észak-Lengyelországban élt, kölcsönökkel segítette az elszegényedett bujdosókat, így Vay Ádámot és Beniczky Gáspárt is. Családot nem alapított, utódai nem születtek.

1713–1723 között Erős Ágost lengyel király és szász választófejedelem számára alkotott, előbb alkalmi megbízásokat teljesítve, majd 1717-től udvari festőként. 1723-ban megfordult Prágában és Bécsben, ekkor készítette el III. Károly magyar király leányainak, Mária Terézia és Mária Anna főhercegnők portréját.

1724–1731 között Magyarországon élt. Ekkor festette meg - többek között - Ráday Pált és nejét, Kajali Klárát, valamint a Podmaniczky családtagjait.

1731-től Drezdában és Lipcsében élt, 1736-ban (immár III. Ágost királytól) visszakapta udvari festői állását, de 1749-től fizetését már nem folyósították, viszont csak 1753-ban nyugdíjazták. Szenvedélyesen belevetette magát a kor aranycsinálási mániájába, ami minden megtakarítását fölemésztette. Négy évvel később, 84 éves korában, teljesen elszegényedve hunyt el Drezdában. A helyi Johannis Friedhofban helyezték örök nyugalomra. Mindössze két tanítványa kísérte utolsó útjára, feje alá szokolyai földet tettek.

 

Viski János
(Szokolya, 1891. szeptember 12. – Budapest, 1985)

Festő; elsősorban állatfestőként és a falusi élet hiteles tolmácsolójaként vált ismertté világszerte.

Elemi iskoláit a szokolyai református iskolában végezte. Rajztehetségére hamar felfigyeltek, így került 1905-ben, 14 évesen Budapestre, az Iparos Rajziskolába, majd az Iparművészeti Főiskolára. Tanulmányi végeztével a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be.

1923-29-ig Dél-Amerikában dolgozott. Amerre csak járt, mindenütt kiállították képeit, ünnepelték. Hazatérése után, 1944-ig a budapesti tárlatokon nyolc kitüntetést nyert. 1961-ben a Képzőművészeti Alap tagja lett.

Minden alkotása a magyar múlt, a magyar élet egy-egy kiragadott és megörökített darabja. A falusi tájat, a magyar pusztát jelenítette meg, de előtérbe kerülő fő alakjai mindig a lovak. Mozgásérzetet keltő kompozícióin – a ménes vad fújtatásában, erőtől duzzadó, feszülő izmaikban is – a könnyed lágyságot kereste.

Festett arcképeket és történelmi témákat is, például Koppány leveretése (1938), Rákóczi búcsúja (1941). Várakozó kocsi című képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

 

 

Ajánlott: 

Programok és túrák Királyréten és környékén

 

 

 

 

 

 

 

Királyrét

Elhelyezkedése, története

A Szokolyától 4 km-re (ez a terület is Szokolyához tartozik), északra, a Börzsöny nyúlványai alatt, a Török-patak (Morgó-patak) völgyében fekszik eme kedvelt kiránduló központ.

Királyrét a középkorban a királyok kedvelt vadászhelye volt. Az itteni Vár-hegy tövében kis tó tükre csillog. Itt, e tó partján egykor Mátyás királynejének, Beatrix királynénak fürdőhelye volt.

Később, évszázadok múltán az itteni rétre építette fel kastélyát Sierstoff gróf is, melyben ma egy kastélyszálló található.

Királyrétet egykor Szokolya-huta néven nevezték, ugyanis az itteni Vasbánya-hegyen vasércbányászat folyt.

Az Esterházy-uradalomhoz tartozó területen a 17. századtól vasércbányászat folyt; a kitermelt ércet a vízenergiával működtetett vaskohó és hámor dolgozta fel. Ez a tevékenység több okból – a vízenergia elégtelensége, az uradalom átszervezése, az udvar vámpolitikája miatt – 1793-ra megszűnt; a hámort később fafűrészelésre használták.

1892-ben a birtok gróf Francken Sierstorpff Henrik tulajdonába került. Ő építtette ki az erdei vasutat a kitermelt fa elszállítására. Az I. világháború után a birtok és a vasút tulajdonosa Czeczoviczka Emil, később az Angol-Magyar Bank, majd Hoffer Cuno lett. Utóbbi változtatta a birtok nevét János-pusztai Uradalom és Ipartelepek Rt-ről Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt-re; a lakott terület 1926. március 26-án kapta mai nevét.

Az államosítások után a terület a Budapesti Tanács üdülője lett. 1999-ben jött létre a szálloda és turistaszálló.

 

Látnivalók

A királyréti látnivalókért és programlehetőségekért kattintson ide! 

 

Ajánlott: 

Programok és túrák Királyréten és környékén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

0.009 mp